egyházi javadalom (lat. beneficium): egyházi eredetű intézeti →jogi személy, melynek címzettjét az →egyházi hivatallal egybekötött anyagi jövedelmek élvezetére vonatkozó állandó jog illeti meg. - I. Mivel jogi személy, vagyonszerzési joggal rendelkezik, aktív és passzív perképessége van, →egyházi adókkal megterhelhető. Alapját képezhetik ingó v. ingatlan vagyontárgyak, ill. élvezeti jogok; köteles szolgáltatások; önkéntes adományok; stóla jövedelmek; kápt-ok napi osztaléka. - Fajtái: 1. nagyobb ~ (consistorialis), melyet a pápa tölt be v. publikál a bíb. →konzisztóriumban; kisebb ~, melyet az ordinárius adományoz; 2. egyházmegyés v. szerzetesi ~, aszerint, hogy milyen papok birtokolják; 3. helybenlakást követelő (bíb., pp, knk. ~) v. nem követelő; 4. visszavonható (amovibilis) v. állandó, aszerint, hogy birtokosai miként mozdíthatók el; 5. Lelkipásztorkodással egybekötött (curata) v. attól független (non curata); 6. más ~mal összeférhető (compatibilis) v. összeférhetetlen (incompatibilis), aszerint, hogy egy személy az ~ követelményeinek egyszerre eleget tud-e tenni; 7. választásos (electivum), szabadon adományozott (collativum) v. kegyúri bemutatásos (patronatum) a betöltés szerint. - Mivel az ~ mindig →hivatal járuléka, betöltése a hivataléval azonos módon történt (→egyházi hivatal betöltése). - Az Egyh. története folyamán az ~ hátterében lévő vagyon biztosította az Egyh. karitatív tevékenységéhez és az egyháziak megélhetéséhez az alapot. Ugyanakkor birtokosainak a gazdagság kísértésével járt, s a világi hatalmat ismételten arra indította, hogy elfoglalja és bitorolja e vagyont, v. adományozásával függő helyzetbe hozza a hivatal viselőjét (→invesztitúra). Ezért Mo-on 1279: a budai nemzeti zsin. az ~ foglalásáról rendelkezve kimondta: "Az elhunyt egyházi javadalmasok javadalmára senki laikus, bármilyen rendű és rangú legyen is, ki ne nyújtsa a kezét. Aki ilyen javakat elfoglal, ki van tiltva a templomból és el van tiltva a szentségekről." - "Akik templomokat és kolostorokat elfoglaltak vagy a jövőben elfoglalnak (ami a zsin. idejében pestisként terjedt az országban, s az egyh. épületekből lakóházat v. istállót csináltak, az oltárokat lerombolták), ha 6 hónapon belül jóvá nem teszik vétküket, kiközösítik őket, és a kiközösítést harangzúgás és égő gyertyák között kell kihirdetni a tp-ban, sőt, szükség esetén a világi hatóságot is segítségül kell hívni." - 1309: a pozsonyi nemzeti zsin., mivel az 1302: tartott budai zsin. határozata hatástalan maradt, megismétli és megerősíti, hogy ~at nem szabad elfoglalni, és ha elfoglalták, vissza kell adni. Az ilyen javak és birtokok népét fölmenti az alattvalói engedelmesség alól. Aki makacsul kitart jogtalan birtokában, kiközösítés alá esik; s a terület, melynek népe engedelmes irántuk, interdiktum alá kerül. Ha bűnbánat és feloldozás nélkül halnak meg, nem temetheti őket pap. - II. A hatályos egyhjog szerint azokon a vidékeken, ahol még léteznek a szó szoros értelmében vett ~ak, a ppi konf-ra tartozik, hogy az Ap. Sztszékkel egyeztetett és az általa jóváhagyott előírásokkal szabályozza igazgatásukat oly módon, hogy a jövedelem, sőt amennyire lehetséges maga az ~ alapja fokozatosan átszálljon a megfelelő egyhm. intézményre (1272k.). - A CIC 1917. terjedelmesen tárgyalt a javadalmi jogról, mert a javadalmat tekintette a klerikusok ellátása tipikus formájának. A II. Vat. Zsin. a javadalmi rendszer eltörlését, ill. reformját tűzte ki célul. A CIC 1983. a javadalmakat nem törli el, de átalakításukat és fokozatos megszűnésüket célozza. Ezért nem határozza meg fogalmát sem, és nem foglalkozik a meglévő javadalmak szabályozásával, képviseletük és kezelésük a CIC 1917:1409-1488k. szerint történhet. A szó szoros értelmében vett javadalmak nem azonosak a CIC 1917:1410.k-ban fölsoroltakkal, hanem csak azok, melyeknek vagyoni alapját olyan ingó v. ingatlan →tőke képezi, melynek jövedelméhez az adott hivatal birtokosának joga van. Ahol pl. a javadalom alapja csupán stóladíjakhoz való jog, már nem javadalomról beszélünk, hanem a klérus ellátásának sajátos formájáról. **-E.P.

Péterffy I:118. (XLIX, LII-LIII.); 145. (IV.)